A sebtében lebonyolított libanoni visszavonulás után sem csitul a nyilatkozatháború a Közel-Keleten. Hasszan Nasrallah sejk, a Hezbollah gerillaszervezet vezetője bejelentette: harcosai megtartják fegyvereiket és folytatják harcukat, amíg "minden elfoglalt földet sikerül felszabadítani". Miután az arab világban az izraeli hadsereg Dél-Libanonból történt kivonását nagy győzelemként értékelik, a palesztin hatóságnak szembe kell néznie azzal, hogy az utca embere szerint "tanulni kellene a Hezbollahtól".

Amikor Aaron Klein Londonba utazott, hogy megfigyelőként részt vegyen egy iszlám szélsőséges mozgalom találkozóján, még fogalma sem volt arról, hogy nyolcszáz hallgató előtt fog nyilvános vitát folytatni a mozgalom fanatikus vezetőjével arról, miért kell Izraelt beleszorítani a tengerbe. Az izzó hangulatú találkozó másnapján a Jerusalem Post újságírója exkluzív interjút készített Omar Bakri Mohammed sejkkel, az Al-Muhadzsirun alapítójával.

Május 29-e, hétfő. Nagy a készülődés. Szinte az ország apraja-nagyja tudja, hogy ezen a napon adják át az új vasúti hidat Újvidéken, melyet tavaly ilyenkor a NATO bombázásokkal lerombolt. Az új hidat 100 nap alatt építették fel. Szlobodan Milosevics javaslatára az új híd a nemrég meggyilkolt tartományi kormányelnök, Bosko Perosevics nevét kapta. E nap reggelén Szerbia szinte minden részéről vonatok és autóbuszok szállították a polgárokat a hídavatás helyszínére. Szabadkáról 7.30-kor indult egy húsz személyszállító vagonból álló szerelvény, mely "tömve" volt utasokkal. Az utazókat a helyi vállalatok biztosították: volt, ahol önkéntes alapon, ahol meg nem ment ilyen egyszerűen, ott felmondással fenyegetőztek a vállalat vezetői. Ennek köszönhetően mintegy 1500-an zsúfolódtak be az ingyen szállító vasúti kocsikba, ahol a rendet mintegy 100 rendőr biztosította. Még az állomáson szétosztották az ország vezetését éltető transzparenseket, valamint az ingyenes üdítőitalokat.

Bill Clinton amerikai elnök Berlinben átvette a Nagy Károly-érdemrendet, amelyet minden évben az európai egységért legtöbbet tett személynek ítélnek oda. A kitüntetés ténye – írja a The New York Times – reményt ad arra, hogy minden ellenkező jel dacára az Egyesült Államok és az európai nemzetek közös érdeke egy Európai Egyesült Államok létrehozása. Ez a találkozási pont lehet az a "harmadik út", amelyről Berlinben rendeztek csúcstalálkozót a hagyományos liberális és a konzervatív kormányzási módokkal szemben alternatívát kereső politikusok, köztük Clinton részvételével. Az atlanti szövetségesek viszonyában azonban számos feszültség érzékelhető: Washington bizalmatlanul szemléli a "Brüsszeli Köztársaságként" is emlegetett Európa gazdasági és katonai önállósodását, míg az óceán innenső partján az új amerikai csillagháborús törekvések keltenek elsősorban aggodalmat.

Amint közeledik Clinton elnök döntése a korlátozott rakétavédelmi rendszer kiépítéséről, az amerikai hírszerzés vezetői figyelmeztetnek arra, hogy egy ilyen lépés hidegháborús fegyverkezési versenyt indíthat el Kína, India és Pakisztán között. Jóllehet amerikai hivatalos körök hangsúlyozták: a tervezett rakétavédelem nem irányul Peking ellen, ennek ellenére elismerik, hogy jelentősen aláássa, sőt semlegesítheti Kína kicsiny atomfegyvertárát. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy Kína megnöveli nukleáris ütőképességét. Amennyiben Peking ezt teszi, körzeti ellenlábasa, India is követi a példát, valamint ez utóbbi vetélytársa, Pakisztán sem akar majd lemaradni.

"Korszakhatárhoz érkezett a magyar sajtó a Deutsch-ügy kapcsán: vagy a francia típusú, a politikusok magánéletével diszkréten foglalkozó, vagy az angolszász, a magánélet titkait teljes részletességgel feltáró mintát követi" – mondta a Heteknek Wisinger István, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke. Az etikai bizottság elnökéhez írt levelében a magyar sajtóban ellentmondásos formában megjelenő írások vizsgálatára kérte a testületet. Szándékai szerint egy új jelenség tanulságainak levonásáról lenne szó.

– Miként értékeli azt, ami a Magyarok Világszövetsége körül zajlik? – Gyökeres változtatásokra van szükség a Magyarok Világszövetségében, mert rengeteg feladat előtt áll az összmagyarság. A Magyarország 2000 konferencián született egy olyan állásfoglalás, mely szerint létre kell hozni a nyugati magyarság tanácskozó testületét. Ezen kívül olyan kérdések is felmerültek – és folyamatosan foglalkoztatják az ezen a területen tevékenykedőket – mint a kétkamarás országgyűlés létrehozása, ahol a második kamarában a határon túli magyarok mellett a hazai nemzetiségek, egyházak és kamarák képviselete is megoldható lenne. Emellett a határokon kívül élő magyar állampolgárok szavazati jogának a biztosítása, valamint az úgynevezett státustörvény is napirenden van. Ezekhez a feladatokhoz képest kicsinyes a MVSZ civakodása. Orbán miniszterelnök úr érthetően ezért fordult azzal a kéréssel a kongresszushoz, hogy ha tehetik, olyan embert válasszanak, aki együtt tud működni a kormánnyal. És aki – ezt már én teszem hozzá – anyaországi, és rendet tud teremteni ebben a szervezetben, hogy aztán egy új felállásban, új struktúrában és elképzelésekkel, tartalmilag is megújulva talpra álljon az MVSZ. Nos, a legrosszabb következett most be. Nem azért, mert Patrubány Miklóst választották meg, hanem azért, ahogyan az egész történt. – Ön mit tart a leginkább szerencsétlennek az egészben? – Nagy zavart keltett, hogy egy elnökségi tag Trianont is belekeverte az egész ügybe. Szerintem Trianon ma már nem tabu, lehet róla beszélni. Ideiglenes köztársasági-elnökségem idején Magyarországon járt Mitterrand francia köztársasági elnök, aki ekkor megkövette Magyarországot, illetve a magyarságot Trianonnal kapcsolatban. Véleménye szerint a közép-kelet-európai problémák, nehézségek és viszályok alapvető forrása a versailles-i békerendszer, illetve a trianoni békeszerződés volt. Tehát erről a kérdésről lehet beszélni, csak nem úgy, ahogy az itt elhangzott: a kapkodva elfogadott, átgondolatlanul megfogalmazott szöveg több értelmezésre adhat okot. Ráadásul nagyfokú ismerethiányról tett tanúbizonyságot a felvetés, mert Trianon nem békedekrétum. Valószínűleg elkerülhetetlen a küldöttgyűlés megismétlése, mert az elnökség a szakadás szélén áll, cselekvésképtelenné vált a MVSZ. – Van elnök, de nincs elnökség?– Igen. Ezenkívül az apparátusból felszólítottak egyeseket, hogy a munkájukat függesszék fel, bizonyos irodákat egyszerűen bezártak. – Nincs ebben a helyzetben benne a Világszövetség felszámolódásának veszélye?– Fennáll a veszélye. Romániában most helyhatósági választások lesznek, ilyen körülmények között ilyen helyzetnek kitenni az onnan érkező küldötteket önmagában véve is komoly problémákat vet föl. Holott a mi törekvésünk az, hogy valamiféle egység erősítése irányába haladjunk. Ezért fogalmaztunk úgy a Magyarország 2000 konferencián – hasonlóan a miniszterelnökhöz –, hogy a nemzet egységét meg kell teremteni határmódosítás nélkül.– Ha az elnökhelyettesi posztra megválasztották volna G. Nagyné Maczó Ágnes, egykori kisgazda politikus asszonyt és Gidai Erzsébet MIÉP-képviselőt – hiszen ketten maradtak csak versenyben –, Ön szerint még inkább szűkítették volna az MVSZ-t támogatók körét ? – Túlfűtött és radikális szemlélet? erők kerültek volna túlsúlyba, ami nem tükrözte volna sem az MVSZ egészét, sem pedig a magyar valóságot. Erre már nem került sor, mert lényegében határozatképtelenné vált a közgyűlés, és az elnökség is szétszéledt.– Utólag nem tűnik hibás stratégiának az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétével és határozott, karakteres üzenetével felülértékelte az elnökválasztást? – Nem hiszem, hogy ez váltott volna ki ellenkező hatást. Ez nyilvánvalóan nem mindenkinek tetszett, de azt hiszem, hogy a többség helyesen fogta fel. Nyilvánvalóan eredményesebben tud az összmagyarság érdekében tevékenykedni egy megújult MVSZ, ha jól együtt tud működni a magyar kormánnyal. Egy ilyen összhangot célszer? megteremteni. – Patrubány elnök úr légüres térbe került?– Elég nehéz helyzetben van. Most kísérletet tesz arra, hogy aktivizálja, és valamiképpen cselekvőképessé tegye a Magyarok Világszövetségét, de nem vagyok abban biztos, hogy eredményes lesz az erőfeszítése.

Nagyobb közönség előtt már évek óta nem szerepelt Bródy János, Kossuth-díjas előadóművész; a közeljövőben újra várhatóan több ezres közönség előtt fog koncertet adni. Ugyanis többek között az ő részvételével kerül megrendezésre június 24-én a Millenniumi Koncertek nev? rendezvénysorozat első része. Bródy mellett olyan ismert előadóművészek is fel fognak lépni, mint a Fonográf együttes tagjaiból is álló NO coMMent együttes, Gerendás Péter, akit nemrégiben az év előadóművészévé és énekesévé választottak, vagy a kétszeres Emerton-díjas, az Eurovíziós dalfesztiválról is Európa-szerte ismert Bayer Friderika. A Hetek Sebők Attilával, a koncertsorozatot szervező iroda ügyvezetőjével beszélgetett.

"A fekete pénzek megszerzését Várhegyi vállalta magára, az én dolgom az ügyletek technikai lebonyolítása volt" – vallotta a bíróság előtt Simó József, a szolnoki Fidesz-szervezet egykori kampányfőnöke. A per első részében az 1994-es önkormányzati választáson győzelmet aratott Várhegyi Attila és pártja kampányfinanszírozását veszik górcső alá: az ügyészség vesztegetéssel vádolja Várhegyit és több olyan cégvezetőt, akik összesen mintegy kétmillió forinttal támogatták a szolnoki fideszeseket. Várhegyi – aki jelenleg a Fidesz Országos Választmányának elnöke és a kulturális tárca politikai államtitkára – nem érzi magát bűnösnek, hasonlóan az említett cégvezetőkhöz.

"Az Ütköző világok azokról a háborúkról szól, amelyek az égben a történelem előtti időkben zajlottak. Ezekben a háborúkban a Föld is részt vett…" – írja Immanuel Velikovsky orosz származású természettudós, polihisztor ötven éve írt könyvének előszavában. Az első kiadása óta a viták kereszttüzében álló m? egy új irányzatot hozott létre a tudomány és a teológia határán. A "katasztrófa-tan" alapkönyve most először jelent meg magyar fordításban. (Ütköző világok, Novella Kiadó, 2000.)